Közjogi méltóságok
2026 márciusában, Nyíregyházán Magyar Péter bejelentette, hogy el fogják távolítani a legfőbb közjogi méltóságokat: a köztársasági elnököt, valamint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét is. Emellett le tervezik váltani a legfőbb ügyészt és az Állami Számvevőszék vezetőjét is. Le tervezik mondatni a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjét és a Médiahatóság vezetőjét is. Szép hosszú lista. De már akkor látni lehetett, hogy még kétharmados felhatalmazás birtokában sem olyan magától értetődő ez.
A mostani bejegyzésben ennek egy általam reális forgatókönyvét írom le. Ez egy technikai megvalósítás, alapvetően független attól, hogy én ezt helyesnek, helytelennek vagy másnak gondolom.
Példátlanság!
Valójában nem példátlan. Voltak már olyan közjogi méltóságok korábban is, akik lemondtak önként, aztán ennek legfeljebb találgatni lehetett az okait. Szerintem most is lesz ilyen. Korábban lemondott Bod Péter Ákos, akkori MNB elnök vagy Györgyi Kálmán, akkori legfőbb ügyész.
Olyan is volt, hogy nem önként mondtak le: Baka András 2009-ben lett az akkori Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) elnöke, akit 2011-ben úgy távolítottak el, hogy a bíróságot átnevezték Kúriára, a korábbi elnöknek és helyetteseinek a megbízatása pedig megszűnt. Új elnököt kellett választani, ez lett Darák Péter.
Záró és vegyes rendelkezések
Így nevezik az Alaptörvénynek azt a részét, ami – többek között – több közjogi méltóság megbízatását megszüntette 2011 végén.
Idézem:
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
Ugyanakkor nem szűnt meg az ombudsmannak és helyetteseinek, a megyei közgyűlés elnökének megbízatása, pedig ott is változott a szervezet neve.
Az Alkotmány szelleme és a láthatatlan alkotmány
A láthatatlan alkotmány kifejezés Sólyom László, egykori alkotmánybíró és köztársasági elnök koncepciója volt. Álláspontja szerint az alkotmányosságnak kell lennie egy olyan hálónak vagy szövetnek, aki az írott alkotmány hiányosságait, pontatlanságait kitölti tartalommal és a napi politikai csatározásokkal szemben is megóvja az embereket. Így írt erről a halálbüntetést eltörlő alkotmánybírósági határozatban:
Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint ,,láthatatlan alkotmány”, az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal, vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe.
A láthatatlan alkotmány koncepcióját sokan bírálták, mondván, ezek olyan szabályok, amelyeket senki sem alkotott meg és egy nem a nép által választott, nem is jogalkotással foglalkozó szerv – az Alkotmánybíróság – ne is alkosson szabályokat. Hanem csak a meglévőket értelmezze.
Az Alaptörvény és módosításai
A második FIDESZ kormány által megalkotott Alaptörvény, bár gránit szilárdságúnak tartották megalkotói, már 15 módosításon esett át. Az Alaptörvény 4. módosítása során belekerült az a rendelkezés, hogy „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.„
Azaz ha szabályos eljárásban fogadják el, akkor mindegy mi az Alaptörvény-módosítás tartalma, az alkotmányos. Tehát nem lehet kérni sem az Alkotmánybíróságtól, sem más szervtől a szabály megsemmisítését. Elvben bármilyen rendelkezés ilyen szuper-rendelkezés lesz, pusztán attól, hogy belekerül az Alaptörvénybe. Ez egy alapelvi szintű megoldás, ami következik a FIDESZ-kormányok szuverenitás-megközelítéséből: a nép egyedüli korlátja a nép lehet, nem pedig a 15 „bölcs ember”. Így ha a nép olyan felhatalmazást adott, ami az Alaptörvény megalkotásához – majd annak 15 módosításához – vezetett, annak a felhatalmazásnak érvényesülnie kell.
A megoldás
A megoldás tehát megvan, a FIDESZ már kitalálta: bele kell írni az Alaptörvénybe. Többen írtak különböző, akár logikusnak vagy kevésbé direktnek tűnő megoldásokat: az intézmények átnevezése, stb. Szerintem ez a helyzet félreértése technikai értelemben. Az Alaptörvény módosítása önmagát legitimálja, ellene nincs helye jogorvoslatnak. Így technikai értelemben nem szükséges sem módosítás, sem valódi indokolás ahhoz, hogy egyes szereplőket elmozdítsanak: elegendő pusztán a megbízatásuk megszűnését beleírni az Alaptörvénybe.
Mit tehetnek a közjogi tisztségviselők, hogy ezt megakadályozzák?
Semmit. Baka András eltávolítását követően mindenféle jogorvoslatot igénybe vett, nemzetközi fórumokat is (Emberi Jogok Európai Bírósága – EJEB). Végül kapott is kártérítést. De ezzel vége a történetnek: nincs olyan hazai vagy nemzetközi fórum, ami ezeket a személyeket visszahelyezhetné a hivatalukba. Baka András összességében – hasonló eltávolításért – körülbelül 100 ezer euró kártérítést kapott. Hogy aláírná-e Magyar Péter, hogy személyenként 100 ezer euróért eltávolíthatja a közjogi tisztségviselőket? Szerintem gondolkodás nélkül.
Ezért gondolom, hogy nem véletlen, hogy Magyar Péter 2026. május végéig adott határidőt a közjogi méltóságoknak. Egy új kormánynak a megalakulását követően a legnagyobb a népszerűsége. Láthatni is a mértékadó kutatóintézeteknél (amikkel szemben most ismeretlen okból nem jön ki aznap egy Nézőpont Intézet kutatás), hogy a kormány népszerűsége nő. Jogi védelem ugyanis nincs, marad a politikai. Ha politikailag kényes egy helyzet, akkor egy hatalom gyakran akkor sem teszi meg, ha egyébként jogilag megtehetné (jó példa erre a 2025-ös Pride betiltása, amit annak ellenére nem vertek szét, hogy saját álláspontjuk szerint jogellenes volt a megtartása, így jogi korlát nem volt. Politikai viszont igen.).
A kormány népszerűségének „természetes” növekedése, szimbolikus ügyek felkarolása (minden átnézünk, mindent átvilágítunk, minden mocskos titkot nyilvánosságra hozunk) még fokozza is ezt.
2013 márciusában maroknyi ember tüntetett az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásával szemben. Túl sok kétségem nincs afelől, hogy a jelenlegi helyzetben hányan vonulnának utcára, hogy Sulyok Tamás vagy éppen Rigó Csaba Balázs maradjon hivatalban. Ne törjék a fejüket, utóbbi a GVH elnöke. De még előbbit is – meggyőződésem – csak onnan ismeri az emberek nagyobb része, hogy ő az akinek Magyar Péter szerint le kellene mondania. Nem a tevékenysége alapján.
Góltotó
Mint írtam, ez egy technikai-elemző bejegyzés. Nem kívánok véleményt nyilvánítani arról, hogy ez helyes vagy helytelen-e. Azt tudom kijelenteni, hogy Magyar Péter már a választás előtt bejelentette, hogy ezt fogja csinálni, erre kéri a felhatalmazást. Tehát – logikusan – jelenleg az a feladata, hogy a politika sakktáblájáról leszedje ezeket a szereplőket, ha végre akarja hajtani a programját. Egyes szereplők le fognak mondani, mások kivárnak, hátha mégse kerülnek sorra.
Azt gondolom, hogy Sulyok Tamás nem fog lemondani – ez felel meg inkább lelki alkatának. A sakktáblánál maradva: nem feladni fogja a partit, hanem addig ül a táblán, amíg köré nem zárul a matt.