Elővásárlási jog

Elővásárlási jog
Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn

Elővásárlási jog esetén nagyobb körültekintéssel kell eljárnia ingatlan adásvétel során. A posztból megtudhatja, hogy miben is hátráltatja az adásvételi szerződés megkötését.

Ingatlan adásvételnél előfordulhat, hogy akár az eladó, akár az ügyvéd jelzi, hogy elővásárlási jog van az ingatlanon. Ezt Ön is meg tudja nézni a tulajdoni lap III. részében (itt elolvashatja, hogy hogyan tud évente 2 tulajdoni lapot ingyen letölteni). Sok a tévhit az elővásárlási jog kapcsán, de sok a buktató is az ilyen ingatlan adásvételeknél.

Mi az elővásárlási jog lényege

Röviden: az elővásárlási jog jogosultja ugyanolyan feltételekkel megveheti az ingatlant, mint a potenciális vevő. Nem kell tehát jobb feltételeket ajánlania. Ha Ön megvenné 10 Ft-ért, akkor az elővásárlásra jogosult is 10 Ft-ért veheti meg. A szabály szerint ugyanolyan feltételekkel beléphet a szerződébe, mint amilyenekkel a vevő vásárolna. A polgári törvénykönyv alapvetően ott ír elő elővásárlási jogot, ahol több tulajdonosa van ugyan annak a dolognak. Ingatlanok esetén ezt úgy kell érteni, hogy akkor van elővásárlási jog, ha a konkrét helyrajzi számon van több tulajdonos. Az ilyen – közös tulajdonon alapuló – elővásárlási jog nincs is külön jelezve a tulajdoni lapon, mivel a törvény erejénél fogva létezik, nem kell külön bejegyezni.

Tipikusan az ilyen elővásárlási jog garázsbeállók adásvételekor szokott felmerülni, ahol a teljes garázsszint egy helyrajzi számon található és ott van 20 darab parkolóhely. Ilyenkor ha egy parkolóhelyet eladnak, akkor a többi parkolóhely tulajdonosa jelezheti, hogy ő megvenné az eladni kívánt parkolóhelyet. Ennek egyébként az a logikája, hogy a jogalkotó szerint a tulajdonostársak nem feltétlen szeretnék, hogy a közös tulajdonba egy ismeretlen belépjen.

Ha tulajdonostársnak adnak el, azaz például olyannak, aki szintén rendelkezik ott parkolóhellyel, akkor elővásárlási joga a többi tulajdonosnak nincs. Tehát csak akkor használható, ha egy külső személynek kívánnak eladni.

Teendők elővásárlási jog esetén

Önnek plusz teendője nincs, az ingatlanos ügyvéd mindent intéz az ingatlan adásvételi szerződés megkötése során. Az a gyakorlat, hogy az adásvételi szerződést meg szoktuk kötni, arra ügyvédi ellenjegyzés kerül, s másolatban megküldjük az elővásárlási jog jogosultjainak – a sima adásvétel menetéről pedig itt olvashat. Sajnos a törvény nem mondja meg, hogy hány napot kell várni, én az értesítőben 15-30 napot szoktam adni az értesítésünk elküldésétől számítottan arra, hogy jelezzék az elővásárlási szándékot. Ismétlem: az elővételi jogosult csak ugyanolyan feltételekkel léphet be a szerződésbe. Tehát ha az van a szerződésbe, hogy 40 napon belül ki lesz fizetve a vételár, akkor nem mondhatja azt az elővásárlásra jogosult, hogy neki 90 napra van szüksége. Mert ezek nem azonos feltételek.

A leveleket postai úton, ajánlottan-tértivevénnyel kell küldeni az elővásárlási joggal rendelkezők részére, a tulajdoni lapon található címükre.

Sajnos előfordulhat, hogy sok elővásárlásra jogosult van, így tetemes postaköltség merülhet fel. Lehetséges, hogy alá tudjuk íratni személyesen a jogosultakkal, hogy nem szeretnének élni az elővásárlási joggal, de ez nagyon nehézkes és lassú, szinte soha nem élünk vele. Tökéletes megoldás, ha megkapják postán az értesítést.

Mikor nem kell értesíteni az elővásárlásra jogosultakat?

Az értesítéssel kapcsolatban van egy nagy félreértés, amit szeretnék eloszlatni: valóban van olyan eset, hogy nem kötelező értesíteni az elővásárlási joggal rendelkezőket. DE. Ez nem szünteti meg az elővásárlási jogot. Tehát az elővásárlási jog fennmarad, és ha később (3 éven belül) az elővásárlásra jogosult értesül az ingatlan adásvételről, akkor 3 éven belül jelezheti, hogy él az elővásárlási joggal.

Hogyan lehetséges ez? Az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete és a polgári törvénykönyv is kimondja, hogy nem kell értesíteni az elővásárlási joggal rendelkezőket, ha:

“Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket”

De ha nem kaptak értesítést, attól még később jelentkezhetnek, ez az igazi veszély: hogy már 2 éve bent lakik a vásárolt lakásban, de jön egy elővásárlási joggal rendelkező és közli, hogy akkor a 2 évvel ezelőtti áron – amin Ön is vásárolt – megveszi. És ehhez joga van.

Kifüggesztés a faliújságon, közös képviselői igazolás és más alternatív módszerek

Figyelem: ez a bejegyzés a termőföld ingatlanokra nem vonatkozik, azokra teljesen más szabályok vonatkoznak. Én termőföld-ügyletekkel nem is foglalkozom.

Közös tulajdonsága ezeknek az alternatív módszereknek: NEM MŰKÖDNEK. Ezek nem jogszabályon alapulnak, nincs jogi kötőerejük, az “így szoktuk” módszer megjelenései. Álmegoldások. Hiába függeszti ki a faliújságra, hiába van erről közös képviselői igazolás, az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete és a Ptk. sem tartalmaz ilyen lehetőséget.

Két jogszerű lehetőség van: aláírt lemondó nyilatkozat vagy pedig a tértivevény arról, hogy megküldte az ajánlatot a jogosultnak, de az nem válaszolt/nem ott lakik/stb. Bármi más “megoldással” csak azt kockáztatja, hogy 2 év múlva elbukja az ingatlant.

A nem jogszabályon alapuló megoldások nem védik a vevőt. Próbálja csak meg: ha az ilyen megoldást kínáló személy garantálja, akkor írjanak alá egy külön szerződést, hogy arra az esetre, ha mégis él egy elővásárlásra jogosult később a jogosultságával, akkor a megoldást kiötlő személy fizet Önnek 20 millió forint kártérítést. Nagyon meglepődnék, ha aláírná.

Ügyvéd kollégáknak és a hallgatóimnak is gyakran elmondom: nem az a lényeg, hogy a földhivatal bejegyzi-e a házmesteri igazolás által a tulajdonjogot – az csak a kötelező minimum, hogy bejegyzik. A lényeg, hogy az ügyfelet ne tegye onnan ki az elővásárlásra jogosult 2 év múlva. Az pedig csak a félkövérrel kiemelt két jogszerű megoldással garantálható.

Elővásárlási jog kijátszása

Spoilerezek: nem tudja kijátszani. Minimális a mozgástér, a sikamlós megoldásokhoz pedig egy olyan ingatlanos ügyvéd, akit Ön választana, nem adja a nevét. Nyilvánvalóan azért szeretné mint vevő kijátszani, mert Ön szeretné megvenni az ingatlant, ezért vállalja az ingatlan adásvétel költségeit, ezért keresi az ingatlant.

Régebben még csináltak olyan butaságokat, hogy például színleltek a szerződéskötéskor: ajándékozási szerződést írtak alá, közben pedig titokban odaadták a pénzt. Mivel ajándékozáskor nincs elővásárlási jog, annak lehet ajándékozni, akinek szeretne. Csak ugye a többi tulajdonos, illetve a bíróság sem hülye: senki nem hiszi el, hogy valaki egy 50 millió Ft-os lakást ajándékozott egy ismeretlennek.

Szóval ilyenben ne gondolkozzon alapvetően: egyébként elenyésző azoknak az adásvételeknek az aránya, ahol az elővásárlásra jogosultak éltek az elővásárlási joggal – többnyire senkinek nincsenek otthon tízmilliók, ugrásra készen, hogy megvegyék a szomszéd lakást.

A garázshelyeknél sűrűbben élnek az elővásárlási joggal, de van rá megoldás, mivel az ember ritkán vesz egy garázsbeállót önmagában.

Garázsbeállók elővásárlási joga

A garázsbeállókat rendszerint a felettük lévő társasházi lakásokkal együtt értékesítik, hiszen az új tulajdonos vélhetően szeretne a garázsban parkolni. Itt a beálló néhány millió Ft-os ára mellett ott van a lakás több tízmillió Ft-os ára. Lehetőség van arra, hogy úgynevezett dologösszességként adják el a lakást és a beállót. Ilyen esetben az elővásárlásra jogosult csak a kettőt együtt veheti meg.

Az ilyen – dologösszességként történő – értékesítés persze más dolgokkal együtt is megvalósulhat: például a kocsibeállót a rajta parkoló nagyértékű autóval együtt adják el. Azonban ilyenkor figyelni kell arra, hogy amennyiben erre az összekapcsolásra csak azért került sor, hogy az elővásárlásra jogosultak ne tudjanak élni az elővásárlási joggal – mert így már túl nagy az ügyletérték – akkor joggal való visszaélés miatt ugyanúgy van elővásárlási jog.

Mi történik ha élnek az elővásárlási joggal?

Előre kell gondolkozni. Sajnos sokszor jönnek hozzám azzal a kérdéssel, hogy mi lesz ilyenkor az ügyvédi munkadíjjal?! Mindig ugyanaz a válaszom: kérdezzék az ügyvédjüket. Én az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket mindig előre leszabályozom a szerződésben: elvégre az egy reális forgatókönyv, hogy jelentkezik egy elővásárlási joggal rendelkező. Nem akkor kell elkezdeni gondolkozni. Az nyilván nem egy működőképes dolog, hogy a vevő kifizessen ilyenkor egy olyan adásvétel ügyvédi munkadíjat, amivel soha nem szerzett ingatlant – és erről nem ő tehet.

Az ingatlan adásvételi szerződést egyébként nem kell felbontani – szintén egy gyakori hiba, hogy felbontják és újat írnak. Ilyenkor csak a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt kell újraírni, hogy az az elővásárlásra jogosult nevére szóljon.

Share on facebook
Megosztás az ismerősökkel
Share on email
Megosztás emailben

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás