A Facebook eddigi idővonalának annyi?

Facebook közösségi oldalak
Facebook
LinkedIn

Facebook, Instagram és más változások a láthatáron

Facebook fronton nagy változások várhatók. Az ingatlanok adásvétele mellett ez is érdekel, ezért megkértem barátomat, Dr. Papp János Tamást, aki a közösségi média platformokról írta PhD dolgozatát „A közösségi média platformok szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében” címmel, hogy osszon meg velünk pár gondolatot a témában.

Tikk-takk...

Magyarországon még nem vezették be, de csupán idő kérdése, hogy itthon is teljesen megváltozzon az Instagram és a Facebook idővonalunk. Egyre kevesebbet fogunk látni a saját barátaink posztjaiból és egyre többet olyanoktól, akiket soha nem követtünk be. Ennek pedig egy oka van: a TikTok.

Korábban a Facebook arra a modellre épült. hogy egy helyen láthatjuk az összes barátunk és általunk követett oldalak posztjait, az Instagram pedig ugyanezt kínálta, csak kizárólag képekkel (és később videókkal).

Alapvetően az volt az elképzelés, hogy a barátaid elég érdekesek, kíváncsi vagy rá hogy mi történik velük, így ezzel oda tudnak ragasztani az applikáció elé, hogy ezalatt minél több hirdetést láss. Aztán megérkezett a TikTok, aminek merőben eltérő az üzleti modellje.

Azért sem figyelnek meg napi 24 órában, mert nincs rá szükségük

"Ez pedig kísértetiesen jól működik, tudunk olyan esetről is, ahol valaki onnan jött rá, hogy valószínűleg a saját neméhez vonzódik, hogy felfigyelt arra, hogy a TikTok egyre több ilyen tartalmat kezdett neki ajánlani…"

A TikTok anélkül tesz eléd végtelenített mennyiségű tartalmat, hogy neked akár egyetlen embert is be kellene követned, az algoritmusai által pedig rendkívül rövid idő alatt kiismeri az ízlésed és hasonló tartalmakat kínál, ezáltal egyfajta passzív tartalomfogyasztási fekete lyukba taszítva téged. Méri, hogy melyik videót nézted meg többször, melyiket görgetted gyorsan tovább, melyiket küldted el esetleg másoknak, melyiknél kattintottál a kommentekre stb. (Ez pedig kísértetiesen jól működik, tudunk olyan esetről is, ahol valaki onnan jött rá, hogy valószínűleg a saját neméhez vonzódik, hogy felfigyelt arra, hogy a TikTok egyre több ilyen tartalmat kezdett neki ajánlani…)

Módszerváltás (rendszerváltás?)

Nos, a Facebook és az Instagram ugyanerre a modellre áll át, vagyis nem azokat a tartalmakat fogja felkínálni amik a barátaidtól származnak, hanem amiről úgy gondolja, hogy téged érdekelhet. Hasonló változás megfigyelhető a YouTube-on is, a YouTube Shorts-oknál. Ez hatalmas változást jelent, hiszen a Facebook pár évvel ezelőtt jelentette be, hogy a hírfolyamok politikai célú befolyásolásával kapcsolatos vádakra válaszul sokkal inkább a felhasználók ismerősei által közzétett tartalmakra fog koncentrálni.

Persze nem példa nélküli ez a lépés, korábban a Snapchat azonnali megosztásához „hasonló” módon vezették be a Facebook és Instagram stories funkciókat, most azonban nem csak egy új funkciót mutatnak be, hanem szolgáltatásaik alapjait változtatják meg. Míg korábban javarészt azokat a tartalmakat láttuk amik azoktól származtak akikre kíváncsiak vagyunk (legyenek azok barátok, ismerősök vagy egyéb oldalak), és csupán 1-1 szponzorált vagy ajánlott tartalom jelent meg néha-néha az idővonalunkon, a jövőben ez megfordul, és kisebbségbe kerülnek az általunk tudatosan követett tartalmak.

Profilozás csúcsra járatva

Ez pedig oda vezethet, hogy nem a társadalmi kapcsolatok (és az ebből adódó „engagement”) lesznek a legértékesebbek a közösségi oldalak számára, hanem hogy az algoritmus minél jobban kiismerje az ízlésedet, és ennek megfelelő tartalmakat ajánljon neked.

Ebből pedig egyenesen következik, hogy egyre több adatra van szükség rólunk, valamint, hogy egyre nagyobb jelentősége lesz a tartalomajánló rendszereknek, amelyek még inkább torzíthatják az egyén szubjektív megítélését arról, hogy mi is a valóság, és mi zajlik valójában a demokratikus nyilvánosságban.

A szerzőről

Papp János Tamás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója, valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Online Platformok Főosztályának jogi szakértője. Fő kutatási területe a közösségi média hatása a demokráciára és a szólásszabadságra, valamint az online platformok által alkalmazott felhasználási szerződések polgári és alkotmányjogi kérdései. Monográfiája a „Közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében” címmel június végén jelent meg a Wolters Kluwer kiadó gondozásában.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás