Gázágyú vagy gáz-ágyú?
Fogalmam sincs. Valószínűleg az előbbi, de nincs nagy jelentősége, nézzük meg a valódi szabályokat.
Senki sem utálja a gazdákat
Nem lesz népszerű bejegyzés sokak között, de nem az a cél, hogy bárkit is a gazdák ellen hangoljak. De nyilván nem is ez a cikk lesz az, ami elhozza a megbékélést a különböző oldalak között.
Annak aki nem tudná: a gázágyúzás lényege, hogy egy gázpalackra van kötve egy szerkezet, ami meghatározott (elvileg talán véletlenszerű) időközönként belobbant egy kis gázt. Ezzel – beállítástól függően – hangos vagy nagyon hangos pukkanást-robbanást idéz elő. A terv az, hogy ettől az állatok megijednek és nem rágcsálják le a vetést. Mármint ez az elmélet.
A gázágyú hangját különösen éjszaka messziről is hallani, sok embert ez érthetően nagyon zavar. Az emberek mellett zavarja még az emberek állatait és a vadon élő állatokat is (ez utóbbi nyilván a cél, csak itt a zavaró hatás éri azt az állatot aki vagy nem is rágcsálna termést vagy adott esetben 1 km-re legelészik, tehát nincs esélye, hogy rágcsáljon).
Hatékony-e a gázágyú? (szigorúan magánvélemény, nem tudományos)
Alapvetően a jószágok közül én lovakkal vagyok sűrűbben kapcsolatban, részben a patkolókovács barátaim-ügyfeleim, részben a más lovakkal foglalkozó szervezetek, részben a szabadidőm eltöltése okán. A lóról kb. az első lovaglás órán megtanítják mindenkinek, hogy a ló menekülő állat. Nem bonyolult: pár százezer évet túlélt a faj, amit annak köszönhet, hogy ha megmozdul egy bokor vagy reccsen egy ág, akkor elkezdenek baromi gyorsan futni. Mert lehet hogy ragadozó. Cserébe gyorsan le is nyugodnak.
A lovainkban a vadon élő társakhoz képest kevés az életösztön: nem kell ellátni magukat, nincs valódi ragadozójuk, stb. Viszont ők viszonylag gyorsan megszoknak kb. bármilyen ingert, ha többször éri őket. Locsoló, autók, lószállító, gyerekek visítása, kalapálás, flexelés. És onnantól nem igazán zavarja őket. A madaraknál ugyan az: nem tudok olyanról, ahol évtizedekig hatásosan működött volna a madárijesztő. Megszokják és kész.
Na most, ettől sokkal nagyobb az életösztön a vadon élő állatokban: a magam részéről azt gondolom, hogy ők alapvetően enni akarnak és gyorsan rájönnek, hogy a gázágyú csak durran, de nem harap.
Kissé a gázágyúzás ellen szól, hogy még Magyarországon sem széles körben használt (külföldről nem tudok nyilatkozni), inkább az a kivétel és kerül be a tv híradóban, ha valahol nagy tömegben elkezdik.
Engedélyeztetés, bejelentés, stb.
Nem jó a helyzete az önkormányzatoknak és jegyzőknek, akikhez ömlenek be a panaszok a gázágyúk miatt: fontos a jó kapcsolat a lakossággal, de a gazdákkal is. Ezért próbálnak lavírozni, aztán átvészelni az üzemeltetési időszakot: ez valóban olyan probléma, amit amúgy az idő is viszonylag jól megold a következő évig.
Gyakori érv, védekezés, hogy a tevékenység nem engedélyköteles, nem is bejelentésköteles. A gazdáknak meg kell védeni a terményt. Ez igaz. De ahol írom hogy igaz, ott mindig van egy de.
De...
Az hogy valami nem engedélyköteles, nem jelenti azt, hogy szabadon lehet csinálni, mindenki más kárára. A polgári jogból itt két fogalomra van szükségünk: az egyik a szükségtelen zavarás, a másik pedig a jogági jogellenesség.
Az utóbbival kezdem: a jogági jogellenesség azt jelenti, hogy az, amit más jogszabály megenged vagy nem tilt, nem jelenti azt, hogy polgári jogilag ne lehetne keretek közé szorítani vagy következményt alkalmazni miatta. Tipikus érvelés, hogy volt például építési engedély mobiltelefon-átjátszótorony létesítésére: ettől még a szomszéd telek tulajdonosa beperelheti értékcsökkenésért az építtetőt. Ahogy erről itt is írtam.
A szükségtelen zavarásnál pedig fontos, hogy nem tilos önmagában zavarni másokat. Azt nézzük meg, hogy ez a zavarás szükséges volt-e. Pl. engem zavarhat, hogy a szomszéd csatornáján kopog a jégeső, de emiatt aligha bontathatom le a csatornáját, hogy ne kopogjon rajta. Azt kell itt megnézni, hogy indokolt-e a zavarás; ami legtöbbször azt jelenti, hogy megnézzük: el lehet-e érni máshogy is az adott célt.
El lehet érni máshogy?
Hangsúlyozom, hogy valóban fontos a termény védelme. Természetesen ezt nagyon sokféleképpen el lehet érni, de nem is azt követeli meg a gyakorlat, hogy ne legyen más mód. Polgári jogban mindig az egyéni érdekeket kell összemérni: mások pihenéshez, a természet háborítatlansághoz való joga és a hangágyúzás között kell egyensúlyozni. Tehát ha van más megoldás, ami nem aránytalanul drága, akkor azt kell alkalmazni.
Mindig esetről esetre kell vizsgálni: mert lehet, hogy egy a lakott területtől távol történő gázágyúzás amúgy nem zavarja a lakosságot, tehát ebből a szempontból még akkor is indokolt lehet, ha amúgy lenne más megoldás. Egy gázágyú költsége kb. 150 ezer Ft.
Gázágyúzni akkor szabad, ha nem zavar másokat - A Kúria Pfv.20336/2020/4. számú döntése
Van azonban már olyan döntésünk, ami egy vadásztársaság és egy gazda közötti perben született. Itt a jegyző első fokon még elutasította a vadásztársaság kérését, hogy tiltsák le a gazdát a gázágyú használatáról. A bíróságok viszont azt mondták ki, hogy a vadászház mellett használt gázágyúk alkalmasak a vadászházban tartózkodók nyugalmának megzavarására és ezért eltiltották a gazdát attól, hogy a vadászház közelében használja azokat.
Fontos kiemelni, hogy az ügyben nem azt nézték, hogy a vadállatokat elriasztja, ezért a vadászok nem tudnak vadászni: a vadászok birtokában lévő ház használata, a vadászok nyugalma volt a kérdés.
Ugyan ez vonatkozhat a családi házban pihenőkre is természetesen. Az sem érv, hogy határérték alatti vagy feletti a hangerő. Ha zavaró, akkor zavaró. És akkor már csak a szükségesség a kérdés.
Mi akkor a teendő ha zavart okoz a hangágyú?
A párbeszéd. Ha az nem vezet eredményre, akkor alapvetően bírósághoz lehet fordulni birtokvédelmi kérelemmel: meg kell tudni nevezni a gazdát, ő lesz az alperes. Akit zavarnak, ő a felperes. A bíróság 1-2 év alatt dönteni is fog és letilthatja a gázágyú használatát. A perben nyilván szükség lesz azért zaj- és rezgésvédelmi szakértőre, ennek díja százezres tétel – ezt a végén a pervesztes fizeti.
A jegyzőhöz ne forduljanak, szinte esélytelen ilyen ügyben olyan döntést elérni, ami a gázágyúzás letiltásával jár: a jegyző elsődlegese a tényhelyzet alapján dönt; a szükségtelen zavarás viszont jogkérdés.
Természetesen ha a zavarás nem szükségtelen, akkor a bíróság el fogja utasítani a keresetet és továbbra is szólhat a gázágyú. (Természetesen más továbbra is beadhatja, ott dönthet másként a bíróság is)