Vízdíj tartozás ingatlanvásárláskor
Vízdíj tartozással szembesülni ingatlanvásárláskor az egyik legkellemetlenebb probléma, ami szembe jöhet: kifizettük az ingatlan adásvétel ügyvéd díját és a többi költséget, ide értve az ingatlan vételárát, és akkor jön a pofon. Az ingatlan adásvétel folyamata sokszor lehet bonyolult, a vízdíj tartozás azonban olyan, amire viszonylag nehéz felkészülni.
A mostani bejegyzés elsősorban családi házas fókuszú, később igyekszem kitérni a társasházakra is, egy másik bejegyzésben.
Az ingatlanok tartozásai
Több költségtípusnál fel szokott merülni problémaként, hogy amennyiben az eladó tartozásokat halmoz fel, úgy ezekért a tartozásokért felel-e a vevő vagy ráterhelhetik-e az ingatlanra vagy csak az eladón követelhetik? Elég vegyes a válasz, van amiben nincs is egyértelmű gyakorlat. A vízdíj tartozásnál azonban elég egyértelmű.
A probléma alapja, hogy a vízszolgáltatásra az úgynevezett víziközmű törvény vonatkozik. A törvény pedig még arra sincs tekintettel hogy az adott tartozás az úgynevezett kötelmi (a tulajdonoshoz kapcsolódik) vagy dologi (a vagyontárgyhoz kapcsolódik) tartozás-e.
Kötelmi és dologi tartozás
Alapvetően a kötelezettségek az embereket/jogi személyeket terhelik. Nekik persze szinte mindig vannak vagyontárgyaik, amiket esetleg le lehet foglalni és el lehet árverezni, de mégiscsak a személy tartozik. Ha az adós eladja valamelyik vagyontárgyát, azt már nem lehet lefoglalni az adós tartozása fejében (többnyire). Ez még nem jogászok számára is egyértelmű szokott lenni.
Vannak azonban olyan tartozások, terhek, amik akkor is megmaradnak a vagyontárgyon, ha az adós a vagyontárgyat eladja. Például a zálogjog, különböző szolgalmak, stb.
Ha végrehajtási árverésen vásárolunk valamit, akkor a terhek nagyobb része törlődik (ott is van néhány, ami megmaradhat). Célszerű ezért tudni, hogy a vízdíj tartozás az kötelmi vagy dologi teher-e. Tehát hogy fennmarad-e.
Azért arra figyeljenek oda, hogy érdemes-e Önöknek árverésen vásárolni. Erről ebben a videóban is beszélek:
A Kúria 2019.307. számú döntése a vízdíj tartozásról
Sok jogvita volt abból korábban, hogy valaki megvásárolt egy ingatlant és amikor át szerette volna íratni a vízórát, akkor kiderült, hogy akár többmilliós vízdíjtartozás áll fenn. Ne kérdezzék hogy hogy, én az ilyet soha nem értem: ha én nem fizetek be két számlát figyelmetlenségből, már jön a dörgedelem, hogy pár nap és jönnek levenni az órát, stb., másnak megy a tartozás-felhalmozás.
A jogvitákból per lett, ami hol a vízszolgáltató, hol a vevő győzelmével ért véget, ezekből a perekből kiderült, hogy az új tulajdonosnak ki kell-e fizetni a tartozást, mielőtt átírnák a vízórát. Ennek azért volt nagy jelentősége, mert alternatív korlátozásokat a vízmű bevezethetett a tartozás miatt: szűkítőt rakhatott be, stb.
A Kúria döntése megkerülte azt a választ, hogy akkor most milyen tartozásról van szó. A kulcskifejezés az ügyben a „felhasználási hely” volt. A törvény kimondja, hogy a szolgáltató nem jogosult felmondani a szerződést, így az nem szűnik meg, egy felhasználási helyen viszont csak egy szerződés lehet egy időben. A szolgáltató pedig nem köthet új szerződést, amíg a felhasználási helyen vitatott vagy lejárt vízdíj tartozás van.
Jogszolgáltatás, de nem igazságszolgáltatás
Gyakori kritika: ez esetben igaz is. A Kúria kissé szerintem cinikus döntésében leírja, hogy természetesen a régi tulajdonos tartozik, senki ne gondolja, hogy ez az új tulajdonos tartozása. De széttárja a kezét, hogy sajnos nem tehet mást, így a vevőnek tulajdonképpen nem marad más lehetősége, mint hogy megfizeti a tartozást az előző tulajdonos helyett, hiszen addig nem lesz normális vízszolgáltatása, amíg ezt nem teszi meg.
Idézem a döntésből: „Vitathatatlan, hogy a díjhátralék léte kihat az árverési vevőre, ugyanis mindaddig amíg az fennáll, maga nem tud a fogyasztási helyre új közszolgáltatási szerződést kötni, így nem jut vízszolgáltatáshoz.” Hát, köszönjük szépen…
Vízdíj tartozás teendő: fizetni
Ebben a kérdésben nehéz okosnak lenni. Hiába hoz az eladó nullás igazolást. Hiába veszünk árverésen elvileg tehermentes ingatlant. Ha a vízdíj nincs kifizetve, akkor hiába pereljük az eladót: amíg van vízdíj tartozás, nem tudjuk átírni a nevünkre a vízszolgáltatást. Tehát biztos vagyok benne, hogy vevőként úgyis az lesz a vége ingatlan megszerzését követően: kifizetjük a hátralékos vízdíj tartozást.